Reiner Imre
(1960-as évek vége)


Fontjainak listája (a Klingspor Museum leltára szerint):

Meridian (1930)
Gotika (1933)
Corvinus (1934)
Matura (1938)
Symphonie (1938)
Floride (1939)
Reiner Script (1951)
Contact (1952)
Reiner Black (1955)
Mustang (1956)
Bazar (1956)
London Script (1957)
Mercurius (1957)
Pepita (1958)

(Erich Alb bizonyos forrásokra hivatkozva a Monotype Figaro-ját is Reinernek tulajdonítja; Nagy Zoltán 1978-as munkájában ugyancsak így nyilatkozik.)
Szántó Tibor alapmuvében két rajzolt betűsorát is bemutatja: kapitális és árnyékírás


Betuművészet





Az illusztrációk forrása: a Gidata szakkönyvtárának dokumentumai, illetve Vémi József szíves segítsége, amit ezúton is köszönünk.

Fürész András gyűjteményéből










Copyright © Gidata Kft, és az eredetik jogtulajdonosai, 2004.

Módosítva: 2007. 10. 20.

Reiner Imre

Magyar festő, betűtervező, fametsző, illusztrátor és még annyi minden más, ami a képzőművészethez kapcsolható. Sorsa tipikusan közép-európai, a hajdani Magyarországon, a Vajdaságban született, szülei lengyel eredetűek, zsidó származása miatt hagyta el a 30-as években Németországot, Svájcba került, ahol 20 évig nem kapott útlevelet...

A ZVAB online antikvár katalógus keresőjébe írva Reiner Imre nevét, több mint 700 találatot kapunk. Antikvár bestseller. A Myfonts portál 9 fontcsaládot tart nyilván a neve alatt. Az online aukciós házak is kínálnak tőle festményeket, fa- és rézmetszeteket.
Reiner Imre sokoldalú képzőművész. A 20. századdal egyidős. A betűmetszés apostola, apostoli kort ért meg, 87 tavaszt számlálhatott. 1900. augusztus 18-án született a vajdasági Versecen. A képzőművészettel és a betűmetszéssel apja mellett ismerkedett meg, aki szobrász és kőfaragó volt. Igen fiatalon elhagyta a szülői házat, a fővárosban művészeti iskolába járt. 1920-ban Németországba költözött. Először a frankfurti szobrásziskolában, majd a stuttgarti iparművészeti iskolában tanult, ez utóbbi intézményben Friedrich Hermann Ernst Schneidler tanítványa volt, aki meghatározó szerepet játszott életében (Schneidler betűi többek között a Legende, a Graphis és a nevét viselő szép antikva). 1923-ban rövid időre Párizsba és Londonba utazott, majd az Egyesült Államokban próbált szerencsét. Amerika nem ejtette rabul, egyenesen csalódást jelentett számára, számos sikertelen kísérlet után 1925-ben visszatért Európába. Schneidler mesteriskolájában tanult tovább, ahol újabb ösztönzéseket kapott a betűk iránti elkötelezettségéhez. (Színes illusztrációink betűket ábrázoló festmények, amelyeknek a címét az ábrázolt betűk adják.) 1931-től 1987. augusztus 21-én bekövetkezett haláláig Svájcban, Ticinóban, a Lugano melletti Ruviglianában élt, igazán alkotó környezetben, a hegyekben, kilátással a Luganói tóra.
Első betűjét, a Meridiant az offenbachi Klingspor testvérek megrendelésére készítette. Groteszk betű, a funkcionális stílus uralta korszak terméke. Ne felejtsük, már megjelent Jan Tschichold korszakos iránymutató munkája, a Die neue Typographie és Paul Renner Futurája is. A Meridian – amelyet a Daimler-Benz cég használt először hirdetéseiben – funkcionalitása mellett egyedi artisztikus vonásokat is magán visel.
Ezek a vonások felfedezhetők Corvinus betűcsaládján is. Ez volt az egyetlen antikva, amit pályafutása során készített (a frankfurti Bauer cég számára). Az ólom változat igen népszerű volt a maga idejében. A digitális világban a condensed és black változat a Font Bureau könyvtárában található, Skyline néven.
Napjainkban legnépszerűbbek script-jellegű típusai, a Monotype kínálja a Maturát, a Mercuriust és a Pepitát, a Font Bureau pedig a Skyline mellett kézírásának digitalizált változatát, a Reiner Scriptet.
Első fametszeteit és rézkarcait Schneidler kis magánkiadója, a Juniperus jelentette meg, igen kis példányszámban. Ezek a kiadványok ma gyakorlatilag elérhetetlenek. Több esély van a 40-es években megjelent munkáit megvásárolni. Ebben az időszakban több mint 10 tipográfiai munkát, illusztrált abc-s könyvet, monogram-gyűjteményt jelentetett meg (monogram1, monogram2). 1949-ben 80 oldalon adta ki művészi hitvallását, Wunsch und Gestaltung (mondjuk vágy és megvalósulás) címmel (angol címe: Creative Desire).
70 éves koráig végzett könyv-illusztrációs tevékenységet, amelynek során a világirodalom számos nagyságának munkáját díszítette, Aesopus fabuláitól Kafkáig. Ezek némelyike ma igazi ritkaság, az antikváriusok nagyon sok pénzt kérnek értük.
Betűművészetének summázataként a 70-es években két illusztrált abc-s könyve jelent meg, amelyekben a 26 karaktert ábrázolja költői szépséggel (megjegyezzük, hogy visszatért a forrásokhoz, hiszen a könyveket a stuttgarti nyomdaipari főiskola jelentette meg, elegáns bőrkötésben).
Reiner Imre betűi és betűkkel kapcsolatos művészete az írás szépségébe, az írás varázsába vetett hitet erősíti. Egyike a betűművészet meghatározó egyéniségeinek.

(Kravjánszki Róbert
Digitart, 2003/3)